Minden színekkel foglalkozó könyv, vagy újságcikk, ha a színtípus besorolásról beszél, akkor a hideg színek és meleg színek megkülönböztetéséről ír. Talán te is azok közé tartozol, akik színekkel utoljára az iskolában foglalkoztak, és maximum annyit vagy képes megkülönböztetni, hogy egy szín sötét, vagy világos? A hétköznapi életben még a "Milyenre festessük a hálószoba falát?" kérdés merülhet fel, és hát persze, a ruhavásárláskor is sarkalatos kérdés, hogy milyen színű ruhát vegyél? A legtöbben csupán a divatszíneket vásárolják, azt meg könnyű felismerni, mert csak azt lehet kapni...
Azonban ha szeretnél olyan színeket viselni, amelyek biztosan a legjobban állnak, akkor nem árt, ha képes vagy legalább nagy vonalakban felismerni az egyes színek közötti különbséget. Az alábbi összeállításban egy picit jobban megismerheted a színeket.
AZ ALAPSZÍNEK
A színekről, mint fizikai jelenségről annyit érdemes tudni, hogy a napfény fehérnek látszó fényét ha egy prizmán (gúla formájú) üvegen átengedjük, akkor az szétbontja a fényt a szivárvány színeire. Tulajdonképpen a világ ezekből a színekből áll. A színek egyébként elektromágneses rezgéshullámok, amelyek a fejünkben képződnek látható formává.
Ha ezt a szivárványt " összetekerjük" akkor megkapjuk a színkört, amelyen könnyedén nyomon követhető a színek rendszere. A színek 3 ALAPSZÍNBŐL tevődnek össze, a tiszta kékből, a tiszta pirosból, és a tiszta sárgából. Minden további szín ezekből keverhető ki. Ha ezek közül kettőt összekeverünk, akkor a MÁSODLAGOS alapszíneket kapjuk.
A színeket, ha többen vannak, akkor különféle elnevezésekkel csoportosítják, attól függően, hogy a színkörben egymáshoz képest hogyan helyezkednek el.
Ha egy szín különféle világosságú árnyalatairól van szó, akkor ezeket MONOKRÓM (egyszínű) színeknek nevezzük.
Ha a színek a színkörön egymás mellett vannak, akkor ezek az ANALÓG színek.
A színkörön szemben elhelyezkedő színek a KOMPLEMENTER színek, amelyek ha fénysugarak, és egymásra vetítjük őket, akkor fehér fény keletkezik. Az öltözködésben ezeket a színeket párosítva nagyon élénk, kontrasztos, már-már szemkápráztató hatást érhetünk el.
A SZÍNEK KEVERÉSE
Ha elkezdjük a színeket keverni egymással (ami egyébként egy nagyon jó móka, és érdemes kipróbálni), akkor azt tapasztalhatjuk, hogy két szín keverékéből nem meglepő módon egy harmadik féle jön ki. Így ha az alábbi táblázatot áttanulmányozod, akkor felelevenítheted az iskolai rajzórákon tanultakat.
A SZÍNEK KEVERÉSE
Ha elkezdjük a színeket keverni egymással (ami egyébként egy nagyon jó móka, és érdemes kipróbálni), akkor azt tapasztalhatjuk, hogy két szín keverékéből nem meglepő módon egy harmadik féle jön ki. Így ha az alábbi táblázatot áttanulmányozod, akkor felelevenítheted az iskolai rajzórákon tanultakat.
Tulajdonképpen az összes színárnyalat (ami a tudósok szerint 20 millió féle lehet) az alapszínekből jön ki.
További árnyalatok hozhatók létre a fehér és fekete hozzáadásával. Ha egy színhez fehéret adsz, akkor világosabb lesz, ha pedig feketét, akkor sötétebb. Ha pedig szürkét adsz hozzá, akkor elveszti az élénkségét, és törtebb, tompább árnyalat lesz az eredmény.
HIDEG SZÍNEK ÉS MELEG SZÍNEK
A színeknek különböző tulajdonságaik vannak, amelyek közül az úgynevezett színezet mutatja meg, hogy egy szín hideg-e vagy meleg. A hideg színek és meleg színek elnevezés onnan ered, hogyha ránézünk egy színes dologra, az hideg, vagy meleg hőérzetet kelt-e bennünk? Hideg érzetet kelt a kék, így ez HIDEG alapszín. Meleg hőérzetet kelt bennünk a sárga és a piros, így ezek MELEG alapszínek. A fekete és a fehér nem kelt semmilyen hőérzetet, ezért ezeket SEMLEGES színeknek nevezzük.
Ennek megfelelően, ha a színkört megfigyeled, akkor azt láthatod, hogy a kékes-lilás-zöldes színek adják a hideg színcsoportot, a sárgás-narancsos-pirosas színek pedig a meleg színcsoportot.
Ha pedig egy színt keversz kékkel, vagy sárgával (/ pirossal), akkor minél több kéket adsz hozzá, annál hidegebb színárnyalatot kapsz, ha pedig a sárgából vagy pirosból adagolsz hozzá többet, akkor annál melegebb lesz, minél nagyobb a meleg színek aránya a színárnyalatban.
Akkor most hogy is van ez? Hideg zöld meg meleg zöld? Azt mondtuk, hogy a zöld egy hideg szín, akkor miért beszélünk mégis meleg zöldről?
Ezt talán úgy lehet a legkönnyebben megjegyezni, hogyha az időjárásra és az évszakokra gondolsz. A tél egy hideg évszak. Vannak téli napok, amikor +1-2 fok van, és locsi-pocsi, ilyenkor enyhe télről beszélünk, ezek melegebb napok. Amikor -20 fok van, és a verebek potyognak a fáról, akkor farkasordító hidegről beszélünk, ezek hidegebb napok. Tél van, hideg évszak, de az egyik nap melegebb, a másik hidegebb. Nyáron ugyanígy, egy meleg évszakban vannak hűvösebb napok, és kánikulai napok. Meleg évszak hidegebb és melegebb napjai.
Tehát a színek hidegségét-melegségét is így kell érteni, hogy a hideg csoporton belül vannak melegebb, azaz sárgásabb színárnyalatok, és hidegebb, azaz kékesebb színárnyalatok. Ugyanígy a meleg csoporton belül is az egyes színárnyalatok lehetnek kékesebb tónusúak, így hidegebbek, és sárgásabbak, azaz melegebb színek.
Ha például van egy barnád, (ami a három alapszín keveréséből jött össze), és azt elkezded keverni pirossal, vagy sárgával, akkor minél több lesz benne ezekből, annál melegebb barnához jutsz el. Ha a barnát kékkel kevered, akkor egyre hidegebb barnát kapsz, amely egyszer csak a lilába megy majd át, minél több benne a kék.
További színkeverések eredményeként egy színnek különféle színjellegzetességei, tulajdonságai lesznek. Egy színnek mindig 3 féle tulajdonsága van, amely meghatározza. Lehet HIDEG, vagy MELEG, ÉLÉNK, vagy TOMPA, és VILÁGOS, vagy SÖTÉT.
Tehát elmondható, hogy minden színnek van hideg, és meleg árnyalata, kivéve a narancssárgát, amely két meleg színből áll össze. A színtípusok legszebb színei azok, amelyek megegyeznek a típus saját színharmóniájával.
Ha szeretnél jobban megismerkedni a színek világával, vagy érdekel a stílustanácsadó szakma, akkor gyere el a következő
szín és stílustanácsadó képzésre!
