AZ ÖN-AZONOS ÖLTÖZKÖDÉST AKADÁLYOZÓ TÉNYEZŐK
SZOCIALIZÁCIÓ
TRAUMÁK
Sajnos ezen kívül az élet is általában lassan bedarál minket, és a mindennapi munka mókuskereke még le is tompíthatja a tudatosságunkat. Sokan sajnos eljutnak odáig, hogy még művészi koncepciójuk sincsen önmagukkal kapcsolatban! Ilyenkor azt vesszük fel, ami éppen a kezünk ügyébe akad, mindenféle tudatosság nélkül. Szinte észre sem vesszük, hogy kinézünk VALAHOGY, és hogy a kinézetünk üzenetet hordoz a külvilág számára. Az énkép elhalványul, a belefásultság hatására elveszítjük önmagunkat. Sajnos a plázák ruhakínálata ezt csak még jobban felerősíti, és az igénytelen, és jellegtelen uniszex ruháktól az önazonos öltözködés reménytelen vállalkozássá válik.
MI A "MŰVÉSZI KONCEPCIÓD"?
A konzervatív tip-top * Az aggszűz könyvtáros* A sokgyermekes anyuka * A divatozó Glamour lány * A kitartott nő * A sokdiplomás ellenálló értelmiségi * A kifinomult elegáns * A multinál dolgozó irodista * A pláza bolti eladó * A lepukkant nyugdíjas * A dáma nyugdíjas * A kreatív elvont * A jellegtelen uniszex * A rebellis polgárpukkasztó * A minimalista letisztult * A szexis cicababa * A laza hobó * A sznob milliomos * A lestrapált dolgozó nő * A sikeres vállalkozó * A díva * A slampos diáklány * Az identitás zavaros ötvenes * A kényelmes laza * A reményt vesztett nő * Az igénytelen * A szedett-vedett * A csinos, igényes nő * A romantikus * A sportos vagány
KI VAGY TE VALÓJÁBAN? MILYEN AZ IGAZI ÖN-AZONOS ÖLTÖZKÖDÉS?
Vajon az a kép, amit most látsz TÉNYLEG TE VAGY? Vagy a megjelenésed csak valamilyen hízelgő, vagy önfelmentő, esetleg kompenzáló érzés kielégítését szolgálja? Valamilyen mesterséges művészi koncepció az, amit kialakítottál magadnak, vagy éppen véletlenszerű a megjelenésed? Mi történne, ha feladnád ezt? Milyen lennél, ha ÖNMAGAD LEHETNÉL? Milyen lennél igazából? Milyen lenne, ha fel mernéd vállalni az igazi stílusodat, megmutatva a valódi lelkedet? Szabadon, korlátok és elvárások nélkül?